Magyarul szólva
Magyar kifejezéseink 3.
Belső kincseink olyan kincsek amelyek külső kincseket is hoznak nekünk. Könnyen bevarázsolhatunk, sőt megteremthetünk bármit. Barátokat, lehetőségeket, további képességeket, pénzt, sikert abban amiben jók vagyunk. Akkor a legkönnyebb ha életünkben egy+en+súly = egyensúly van. Vagyis a belső kisugárzása és a külső fogadtatásunk mindig egy azaz Isten eredendőjében leledzik. Vagyis belső Istenünk gondolatait és szavait és külső Isten mozzanatait ugyanúgy elfogadjuk. Nem kell benne élni mindenben, hisz azt nem is lehet de egy azaz Isten az alfa és omega az életünkben. Az összes többi köztest pedig elfogadjuk. Alázattal.
2013. február 5.
Gyarmati Gábor
Jól kifőztünk valamit. A főzésben a szereteted és a kezed munkája is benne van az anyagok mellett. S ez nagyon fontos összetevője az életnek. Amikor kifőzöl valamit a szereteted, a lelked és a szellemed munkája van benne. A kifőztünk valamit kifejezést gúnyosan sokan negatív helyzetekre vagy minősítésre használják. Pedig a régi időkben ez a pozitív hozzáállás volt. Amikor jól kifőzzük az ételt akkor minden kórokozó eltűnik belőle és létrejön a sok hozzávalóból egy új étel ami sokkal több részből áll mint addig. Mint amikor Isten felosztja magát. Amikor gondolatunkkal, a szellemünkkel jól kifőzünk valamit akkor néhány alap gondolatból egy magasabb rendű alkotást hozunk létre.S e sok részből amit beletettünk létre jön egy. Isteni étel.
2013. február 1.
Gyarmati Gábor
Az egész-ség = az egy-ség. Ellentéte a két-ség = szétszórtság vagyis egész-ség nélküliség azaz egészségtelenség! Ha kiesel az egy-ségből akkor két-ség-be esel.
Fordítsd meg a dolgot! Szedd össze magad, a szétszórtságod. Egy legyél ismét! Egyen-súlyban
Vidáman fogadj minden pillanatot most.
Most örülj magadnak, örülj a párodnak, örülj a gyermekeidnek, örülj a családodnak, örülj a barátaidnak, örülj az idegeneknek akiket az utcán látsz! Örülj! Ennyi. Most tedd meg, ne késlekedj! Most tedd!
Régi köszönési forma: örvendek! Vagyis örülök neked gyakorító képzővel! Örvendezz!
2013. január 30.
Gyarmati Gábor
Háztűznézőben
Ez egy régi kifejezés, amely a vendégséget az ősi rítusok alapján jelképezi és mutatja be. Annak idején az emberek egymáshoz nem a beszélgetés miatt mentek, hanem azért, hogy megnézzék hogyan ég a tüzük és a találkozás során amikor körbe (vagy félkörbe) ülték a ház közepén levő tűzhelyet, az abban izzó tűzből ki tudtak olvasni különböző dolgokat. A tűz volt az ősi embereknél a legfontosabb jelkép, hiszen a nő, az élet alapját, a tüzet vigyázta. S amilyen volt a tűz, olyan volt a nő és ezáltal, olyan volt a család is. A matriarchatusban a nő jelképezte az életet és ő adta az élet tüzét a család alaphangulatát, alapminőségét. Emellett a nő adta a család kincsét is, a gyermeket. A jelent adta a nő a tűzzel, s a jövőt a gyermekkel. Az emberek egymáshoz tehát a másik család tüzének megtekintéséhez azért mentek, hogy felfedezzék miként él a másik család. Akkor nem a tárgyakért, a vagyonért, a pletykákért mentek, hanem azért, hogy egymásnál tiszteletüket tegyék. Hiszen a másik tüzét csak azok nézhették meg, akikben bízunk. Ezzel ők megtiszteltek bennünket (tiszteletüket tették) ezzel, hogy háztűznézőbe jöttek hozzánk.
2013.január 14.
Gyarmati Gábor
copyright: Istené