Új Aranykor, avagy egy új korszak hajnalán

Az Aranykorral elindult a lehetőség, hogy az isteni tiszta jót megtapasztaljuk. Lelki napsütéses áldást! ujaranykor kukacgmail.com

Az alábbiakban olvasható:

Új világ 2. A filmek

Új világ 1. Angol és magyar nyelv 2012. augusztus

Új világ 2. A filmek
Írásaink a racionális megnyilvánuló világról szólnak a spirituális háttér mélyebb vizsgálata nélkül. Ezek megállapítások és jövőt mutató megfigyelések.
A filmek új nemzedéke érkezett el hozzánk. Az Avatarral kezdődött és most sorban készülnek eme filmcsodák. Mikre gondolok és honnan veszem?
A film mint megannyi más közlő egy megmutatkozási, megmutatási felület, amely adni tud ha jószándékú és emellett természetesen a pénztáraknál elkéri a jegy árát. Bármiképpen is van, a jószándék alapvetően szükséges. Az új filmes nemzedék már él és az aranykori jövőbe mutatás, az építés előkészítés elindult, még ha sok esetben a régi pusztulásán is vezet keresztül az út. Mindehhez kellenek a hagyományok, az isteni gyökér és égi csatorna fontosságának hangsúlyozása. A tiszta vizű forrás eredetének megtalálása.
A forrásom nekem is mindig ugyanaz, isteni.
A film készítés technikája az eddigi ritmusban változik tovább. Ezután is ilyen filmrögzítési és vetítési módszerek maradnak, mint napjainkban, egyelőre. Ám valami igazán változik. És ez a mondanivaló közlésének módja. Amikor és amiben új módon szólal meg, tanít és nevel. És természetesen nem a régi harci agitációs propaganda módon, h az üres filmkockákba üzeneteket írtak amik a tudatalattira hatottak.... Most a jószándékú megnyilatkozás alapján töltik az embereket isteni energiával. Ez így lesz és már pár filmben így is van.
Ezt a szeretetteljes irányzatot és isteni energiát közvetítő egyik fontos előfutár Az Aranyember című Jókai könyv alapján készült film már a 60-as években.
Gyarmati Gábor

Új világ 1. Angol és magyar nyelv 2012. augusztus
Most egy újabb, másik sorozatot elindítok Új világ címmel, amely az új megközelítésű világosságot mutatja be különböző racionális területek feltérképezésével. Ma az angol és a magyar nyelvek anyanyelvűek által beszélt nyelvi kifejezésének megfigyelésével kezdjük. Hangsúlyozni szeretném h mindkét nyelvet szeretem. Természetesen a magyar mint anyanyelvem sokrétű színessége miatt a kedvencem, az angol nyelv eddigi felnőtt életem fontos kísérője volt, mindig más szemszögből, szempontból. Ezen írás megfigyeléseim eredménye isteni segítséggel megírt szöveg, amely csöppet sem az "ismerd meg ellenséged" mondásra épül. Még ha esetleg most az angolnál friss megfigyelésből több negatívum csendülne is fel. Tudjuk azt is h a magyar nyelv szépségét sokszor beárnyékolja a panaszáradat, amelyre oly sokan használják, azt gondolva, hogy ha panaszkodik megoldódik a gondja. Ám épp visszacsapó hatás megfigyelhető. Az angolnál épp ellenkezőleg, nem a panasz, hanem az önelfogadás, önbizalom sokszor a túlzott. Ám most nem a mondanivalót és a közlő viselkedését vizsgáljuk.

Két nyelvet összehasonlítani nagyon bátor dolog. Főleg olyanokat amelyek visszavezethető gyökere oly különböző. Még ha egykoron nagyon nagyon régen egy isteni fő gyökérből indultak is. (persze nem az ősember höhögéséből!). Az idők során az egymásról másolás, szóátvételek ellenére, sokat, rengeteget távolodtak nyelveink.
Nézzük a nyelveket közlésmódjuk szerint a nyelvtan, kiejtés alapján.
Kezdjük a két nyelv nyelvtanának egy fontos motívumával. Az angol nyelvtanban többször fordul elő negatív szavakkal való pozitív irány tartalmú közlés. A leggyakoribb kérdés: 'Do you mind... doing?' "Nem bánod/nem gond neked... (akármit) megcsinálni, megtenni?" Látjuk tehát h egy pozitív felkérés pl. 'Do you mind going to the shop?' "Elmennél a boltba?" kérdés, az angolban negatívan kérdez. Persze tudjuk h a magyarban is van ilyen: "Nem mennél el a boltba?" Erre a magyarban a válasz "de igen." Az angolban a 'Do you mind...' kérdésre az igenlő válasz a 'No.' (Jelentése) "megteszem, persze elmegyek a boltba."
A másik leggyakoribb közlés a 'No problem.' Két negatív szóval fejezi ki "a semmi baj" vagy a magyarban "aha" (mint elfogadás), "rendben van" vagy esetleg "a minden rendben" jelentésű kifejezést. S e felsorolást lehetne folytatni.

Lássuk a két nyelv kiejtésének titkait.
A magyar nyelvben minél műveltebb, intelligensebb valaki, minél inkább odafigyel magára és másokra, annál szebben, választékosabban beszél kiejtés, artikuláció és szövegértés szempontjából is. Minél kevésbé iskolázott annál kevésbé fontos neki, h kinyissa a száját és szépen formálja a szavakat. Kevésbé érdekli h a másik megérti-e. Ez 99%-ban így van a magyar nyelvet beszélőknél, még ha ízes tájszólás színesíti is a nyelvi kifejezőképességet és megszólalást, akkor is szépen megérthető, ha intelligens, művelt és bölcs a beszélő.
Az angol nyelvben lehet valaki 6 diplomás ám előfordul, h oly pocsék a kiejtése, az artikulációja és a kifejezőképessége, úgy csűri csavarja a szavakat, h külön nehézségbe ütközik a másiknak, még ha angol akár Oxfordi születésű, hogy megértse.
Megfigyelhető még az is az angol nyelvben, hogy ha az egyik fél nem érti a másikat, akkor a másik sem az egyiket. Vagyis amikor a kiejtés, artikuláció, hangsúlyozás és egyéb nyelvi jelenségek nagyon eltérnek, akkor ez közös értetlenséget okoz. Valószínűleg a nyelvtartás berendezkedése miatt. Míg a magyar nyelvben ha egy szép kiejtésű beszél azon szavakat mindenki megérti még az iskolázatlanok is. Legalábbis a hallott szavakat hallja és érti egytől egyig. Az más kérdés h a közölt szöveg tartalma kinek mennyire érthető.
Az angol nyelvben általában a legcsúnyább kiejtésűeknek a legkisebb a toleranciájuk a másikakkal szemben hogy őket megértsék. A magyar nyelvben a legegyszerűbb ember is szívesen visszaismétli mondanivalóját, ha a másik nem érti.
Ez nem az angolokat (angol nyelvet használókat) minősíti, hanem jól szemlélteti, hogyha egy nyelv szabados, szabadon van hagyva a közlés módja akár kiejtésében, artikulációjában akár tartalmi kifejezőeszközeiben, pl ha a nyelvtant elhagyja valaki sem számít már a beszélők számára, akkor a nyelv elsilányul. Beszélhetik emberek milliárdjai, ha nem értik mit mond a másik, még az anyanyelvűek között sem. A magyar nyelv hagyományaiban őrzőtt főleg a régi nyelvújítás előtti szavaiban gyönyörűen hozzá a kettős jelentés egy szótani és egy spirituális tartalmi jelentőségét. Az angol nyelv rövid szavai a gyors közlésre és minél hamarabbi továbbmenetelre ösztönöznek.
Megfigyelhető és el is ismerik (nekem is elmondták angol születésűek), hogy két még egymásra tekintettel levő szépen beszélő angol anyanyelvű sem érti a másik mondatait , szavait, közlendőjét 100%-osan max 95%-ban, de ez néha akár csak 30% lehet. Gondoljunk csak azon sokakra akiknek meg aztán igen cifra a kiejtése. És itt csak a hallás után a másikhoz jutó szavakról beszélek. Természetesen csendes környezetről beszélek ahol nincs utcai zaj, nem rossz a telefonvonal stb. Az elmondott szöveg értelme, tartalma, közlendője az egészen más.
A magyar nyelv ezzel szemben sokkal egyértelműbb. A magyar nyelvi környezetbe születettek 99-%-a tökéletesen megérti egymást és nagyon ritkán fordul elő két magyar ember között h visszakérdezzen "mit mondtál? Hogy mondod?" Ezt is legfeljebb azért mert a másik halkan beszél vagy az utcai zaj elnyomja a másik hangját, esetleg a telefonvonal rossz.
Ezen írással sem rasszizmus sem lelki hozzáállás szempontjából nem kívántam különbséget tenni, minősíteni. Mindössze megállapítottam és leírtam, amit tapasztaltam.

Gyarmati Gábor






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 185
Tegnapi: 9
Heti: 359
Havi: 941
Össz.: 126 879

Látogatottság növelés
Oldal: Új világ 1, 2
Új Aranykor, avagy egy új korszak hajnalán - © 2008 - 2017 - ujaranykor.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: új aranykor - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »